A chemtrail teória már lassan 20 éve létezik, és egy nemzetközi felmérés szerint az emberek kb. 17%-a valamennyire hisz benne. Ugyanakkor a tudósok mindezidáig nem foglalkoztak vele érdemben, holott a laikusok részéről jogos igény, hogy megszólaljanak a tudósok, szakértők is a kérdésben. Ezen a helyzeten próbál segíteni az a tudományos munka, amely az Environmental Research Letters c. folyóiratban jelent meg a napokban:
Shearer, C., West, M., Caldeira, K., & Davis, S. J. (2016):
Quantifying expert consensus against the existence of a secret, large-scale atmospheric spraying program.
Environmental Research Letters, 11(8), 084011.
A cím fordítása: "Egy titkos, nagyszabású légköri permetezési program létezése elleni szakértői konszenzus felmérése". A cikk célja tehát az volt, hogy összegyűjtse szakértők véleményét egy ilyen titkos permetezési program (röviden fogalmazva: chemtrail) létezéséről, és megállapítsa, milyen mértékű egyetértés van a szakértők között erről.
A chemtrail-hívők általában kétféle bizonyítékot szoktak felmutatni a chemtrailek létezésére: repülőgépek által húzott csíkokat ábrázoló képeket, valamint csapadékra vagy levegőre vonatkozó vegyelemzéseket. Ezért a cikk szerzői olyan szakértőket kerestek, akik éppen ezekhez értenek: légkörtudósokat (ezen belül is olyanokat, akik foglalkoztak kondenzcsíkokkal), valamint olyan geokémikusokat, akik a légkörben leülepedő anyagrészecskéket tanulmányozzák. Szakirodalmi adatbázisokból gyűjtötték ki az ilyen témájú cikkek szerzőit, majd több száz szakembernek küldtek felkérést a kutatásban való részvételre. Végül 49 légkörtudós és 28 geokémikus vállalkozott szakértői vélemény adására.
77 tudósból 76 még nem látott bizonyítékot a chemtrailre
Először is megkérdezték tőlük, találkoztak-e már valaha olyan bizonyítékkal, amely egy titkos permetezési program létezésére utalna. A 77 tudós közül 76 erre nemmel válaszolt. Egy geokémikus mondott igent, s ezt azzal magyarázta, hogy előfordult, hogy a levegőben magas báriumtartalmat talált egy olyan helyen, ahol a talaj báriumtartalma alacsony. Az egyetértés így is 98,7%-os.
Repülőgépek húzta csíkok
Ezután a légkörtudósoknak négy olyan fényképet mutattak, amilyenekkel chemtrailes weboldalakon gyakran lehet találkozni mint a chemtrailt bizonyító megfigyelésekkel. Mindegyik képpel kapcsolatban azt kérdezték a légkörtudósoktól: vajon erre a megfigyelésre a chemtrail-e a legjobb magyarázat, illetve ha nem, akkor szerintük mi.
Az első képen három repülőgép látható, melyek közül az egyik hosszú csíkot húz, míg a másik kettő rövidet. Egyetlen légkörtudós sem gondolta, hogy erre a chemtrail lenne a legjobb magyarázat; ehelyett azt válaszolták, hogy a gépek különböző magasságban, más légköri viszonyok között repülnek.
A második képen egy repülőgép által húzott csík látható, mely egy helyen megszakad. Erről sem gondolta egyik légkörtudós sem, hogy a chemtrail a magyarázata. Ehelyett azt valószínűsítették, hogy azon a helyen a levegő szárazabb, így a jégkristályok hamarabb elpárologtak.
A harmadik képen egy repülőgép látható, amely vastag, sűrű csíkokat húz, köztük szivárványszínben játszó tartománnyal. A légkörtudósok közül erről sem gondolta senki, hogy permetezést mutat. Ehelyett úgy vélték, a levegő páratartalma magas lehet, túltelített, ezért olyan vastagok a csíkok, a szivárványszínt pedig aerodinamikai kondenzcsík adja azáltal, hogy a jégkristályokon vagy apró vízcseppeken megtörik a fény.
A negyedik képen egy csomó csíkot látunk kusza, kavargó alakzatban. Megintcsak egyetlen légkörtudós sem tartotta ezt permetezésnek, ehelyett úgy vélték, katonai gyakorlat vagy légibemutató során keletkezhetett a kusza mintázat.
Vegyelemzések
A geokémikusok három vegyelemzési eredményt kaptak, ezekről kellett véleményt mondaniuk. Nekik annyiban nehezebb dolguk volt, mint a légkörtudósoknak, hogy nem kaptak bővebb információt arról, hogy milyen körülmények között és milyen módon történt a mintavétel.
Az első vegyelemzés egy kerti tóból származó iszap elemzése, mely szerepelt a "Mi a fenét permeteznek ezek?" c. filmben is. Alumíniumot, báriumot és stronciumot mutat. A 28 geokémikus közül 4 nem tudta megítélni a kérdést, 24 viszont úgy vélte, ez teljesen normális eredmény, nincs benne semmi furcsa, hiszen a földkéreg 8%-a alumínium, és a bárium és a stroncium szintén megtalálható a normál talajban, így természetesen a kerti tó alján lévő iszapban is jelen van.
A második vegyelemzés az arizonai Phoenix levegőjében található porra vonatkozik, és a bárium, a réz és a mangán mennyiségét mutatja. Itt a 28-ból 25 geokémikus úgy vélte, ez nem utal chemtrailre, hanem a levegőben lévő por normális adatait mutatja, de hozzájárulhat az ipari szennyezés is. Két geokémikus számára nem volt egyértelmű a dolog, egy geokémikus viszont úgy gondolta, hogy az eredmény permetezésre utal. Többen is kiemelték, hogy az adatokat nehéz értelmezni, nem világos a mértékegység, mihez vannak viszonyítva a számok, valamint hogy a megadott toxicitási határértékek értelmetlenek és valószínűleg ivóvízre vonatkoznak.
A harmadik vegyelemzés egy hómintára vonatkozott, melyet 2008 júliusában a kaliforniai Shasta-hegyen gyűjtöttek be, és első látásra meglehetősen magas alumíniumtartalmat mutat. Ez szintén a "Mi a fenét permeteznek?" c. filmből való. A 28 geokémikus közül 23 azonban nem talált semmi furcsát az adatokban, a koncentrációkat tipikusnak és természetes eredetűnek vélte, a hó felszínére ráhulló port jelölve meg valószínű forrásként. Négy geokémikus úgy nyilatkozott, hogy nem tudják megítélni a dolgot, több információra volna szükség. Egy geokémikus gondolta csak úgy, hogy az adatok permetezésre utalnak (ugyanaz, aki az előző mintánál is hasonlóan vélekedett). Valójában ez a nyári hóminta eléggé szennyezett volt a környező talajból származó porral.
Záró kérdésként a geokémikusokat megkérdezték, mi a véleményük a geoengineeringwatch.org weboldalon található, a chemtrail-hívőknek javasolt vízminta-vételezési eljárásról. Ez azt ajánlja, hogy fémfedelű befőttesüvegekbe gyűjtsük a mintát, s azt jól kavarjuk is fel. A geokémikusok 68%-a a leírt eljárást teljesen rossznak tartotta, felhíva a figyelmet, hogy az üveg és a tető bizonyosan be fogja szennyezni a mintát.
Tovább megmaradnak ma a kondenzcsíkok, mint régen?
A légkörtudósoknak feltették azt a kérdést is, szerintük a kondenzcsíkok ma hosszabb ideig megmaradnak-e, mint régebben. Itt érdekes módon nem volt konszenzus. A szakértők 47%-a szerint nem maradnak meg tovább, 37%-uk szerint viszont igen, a többiek pedig nem válaszoltak. Akik szerint ma hosszabb ideig megmaradnak a csíkok, többféle okot jelöltek meg: a nagyobb forgalom miatt magasabban repülnek a gépek, a modern hajtóművek több vizet bocsátanak ki és alacsonyabb hőmérsékleten, valamint hogy a klímaváltozás miatt magasabb a légkör vízgőztartalma.
Konszenzus: nincs bizonyíték a chemtrailre
Összegzésként elmondhatjuk: széles körű egyetértés van a tudósok között abban, hogy nincs semmi jele annak a világban, hogy egy nagyszabású légköri permetezési program folyna bármilyen céllal. Azok a bizonyítékok, amelyeket a chemtrail-hívők fel szoktak hozni a chemtrail bizonyítására, nem állják meg a helyüket: ezekre a megfigyelésekre sokkal valószínűbb, ismert magyarázatok vannak. Hozzá kell tenni, hogy a megkeresett tudósok jó része az egész témát komolytalannak tartotta, és nagyon meglepődött, hogy ilyesmivel fordulnak hozzá.
Természetesen a chemtrail-hívőket mindez nem fogja meggyőzni, hiszen borítékolhatóan azzal fogják az egész tanulmányt lesöpörni, hogy nyilván ezeket a tudósokat mind lefizették. De talán a bizonytalanokat, a témával most ismerkedő laikusokat jó irányba tereli a tanulmány.