Az égen egyszerre láthatunk megmaradó és eltűnő kondenzcsíkokat

Az égre felnézve néha azt látjuk, hogy az egyik repülőgép nem húz csíkot, a másik rövidet, a harmadik pedig hosszút. Miért van ez? Az egyik kondenzcsík, a másik pedig valami más? Hogyan lehet, hogy egy repülőgép kondenzcsíkja egyszer csak megszűnik, majd újra „indul"?

A jelenség magyarázata az esetek zömében az, hogy a repülőgépek különböző hőmérsékletű, nyomású és páratartalmú légrétegekben repülnek. Azt gondolhatnánk, hogy ezek a paraméterek a levegő nagy részeiben állandók, de ez közel sincs így. Ha így lenne, akkor a felhők is vagy egyöntetűen borítanák az eget horizontális és vertikális irányban, vagy sehogy. Ráadásul a fázisátmenetek körül (kicsapódás, megfagyása) a paraméterek kicsi, folyamatos változása éles átmenetet okoz a felhő és kondenzcsík képződésben.

Mindennek látványos példáját mutatja például a Solar Dynamic Observatory (SDO) nevű űreszköz 2010. februárjában történt indításakor készült alábbi felvétel. A rakéta kondenzcsíkja csak akkor alakul ki, amikor megfelelő relatív páratartalmú légrétegen halad át. Azon kívül mindkét oldalon a kondenzcsík képződés elmarad. A határvonalak ráadásul eléggé élesek.

A rakéta kondenzcsíkja csak a nedves légrétegben jelenik meg

A repülőgépek egymás közelében 300 lábnyi (100m) függőleges elválasztással repülnek. Amikor úgy látjuk, hogy két gép szinte egymás mellett halad, akkor valójában akár több kilométer távolság is elválaszthatja őket függőleges irányban. Egy 32 000 lábon repülő gép csak 9,4%-kal látszik nagyobbnak, mint egy 1 kilométerrel magasabban, 35 000 lábon repülő ugyanolyan típusú gép. Ezt a különbséget nehezen tudnánk szabad szemmel felmérni.

A légköri paraméterek vízszintes irányban is jelentősen változhatnak kis távolságon belül is. Ezért jelennek meg a felhők is gyakran kis pamacsokban. Ezek pontosan a nagyobb relatív páratartalmú vízszintes levegőrétegeket jelzik. Az alábbi négy lépésben, szerkesztett képeken mutatja be, hogy tiszta égen ez hogyan befolyásolhatja a kondenzcsíkok kialakulását, megszakadását.

1. Az égen azokat a foltokat, ahol a nagyobb relatív páratartalom miatt kicsapódás következik be felhőknek nevezzük.

Megszakított kondenzcsík kialakulása

2. Képzeljük el, hogy a páratartalom mindenhol kicsit alacsonyabb, csak éppen annyival, hogy még a nedvesebb részeken is a harmatpont (a kicsapódási pont) alatt legyen. Ekkor nem jelennek meg felhők, de a nedvesebb régiók ugyanúgy megvannak, mint az első képen. Akár „láthatatlan felhőknek" is nevezhetnénk ezeket a régiókat.

Megszakított kondenzcsík kialakulása

3. Ha itt átrepül egy repülőgép, akkor a hajóműve extra párát (és nem mellesleg a szennyezőanyagokkal kicsapódási magvakat) ad a levegőhöz. Ez elég lehet ahhoz, hogy a nedvesebb részeken (a "láthatatlan felhőknél") elérje a levegő a telítettséget, így a pára ott kicsapódjon.

Megszakított kondenzcsík kialakulása

4. Így a repülőgép nyomot hagy ott, ahol a relatív páratartalom eredetileg is magasabb volt. Mint egy mágikus ceruza, kirajzolja a „láthatatlan felhők" helyét.

Megszakított kondenzcsík kialakulása

A demonstrációs képeken szereplő ismétlődő mintázat ugyan ritkán jön létre ilyen szépen, de hasonló megszakadt kondenzcsíkokat gyakran meg lehet figyelni a valóságban is. Az alábbi képen sárga nyíllal jelöltük, hogy hol szakad meg a kondenzcsík a szárazabb levegőfoltokban.

Megszakadó kondenzcsík

Kisebb mértékben, de a hajtóművek típusa is befolyásolja a kondenzcsík képződését. Egy német tanulmányban pontosan ezt vizsgálták. Az alábbi képen egy 1991-ben gyártott Airbus 3410-es és egy 1957-es Boeing 707-es repül közvetlenül egymás mellett 33 000 láb magasan. Az Airbus hajtóműve több vízpárát bocsát ki más hőmérsékleten, ezért itt kialakul kondenzcsík, míg a Boeingnél ilyen körülmények közt nem. 

Az egyik repülőgépnek van kondenzcsíkja, a másiknak nincs

Ugyancsak befolyásolja a kondenzcsík képződését az, hogy milyen teljesítményen működtetik éppen a hajtóművet. Ez is felelős lehet abban, hogy egy repülőgép kondenzcsíkja megjelenik és eltűnik. Erről részletesebben is írtunk egy elterjedt és félreértett videó kapcsán egy másik cikkben


Források: