A kondenzcsíkok keletkezése nem csak a légköri viszonyok (páratartalom, hőmérséklet, nyomás) függ, hanem a repülőgép hajtóművéből kiáramló gáz tulajdonságaitól. Ez egyrészt típusfüggő, de nagyban változik a hajtómű üzemmódjától is repülés közben. Vannak a repülésnek szakaszai, amikor a pilóta akár „alapjáratra" is visszaveheti a hajtómű-teljesítményt, ezzel jelentősen lecsökkentve a légkörbe juttatott égéstermékek, így a vízpára mennyiségét is. Ez történhet utazási magasságban, mielőtt a pilóta elkezdi a süllyedést a célreptér fele. A csökkent hajtóműteljesítmény a körülményektől függetlenül lassulást, süllyedést vagy ezek kombinációját eredményezi.

Néha érdekes szituáció állhat elő, ami első pillanatban akár a kicsit jártas embert is megtévesztheti. Az alábbi videót Wer­ner Altnickel német chemtrail aktivista tette fel.

Értelmezése szerint a formációban repülő két gép közül az egyik (egy AWACS) kikapcsolja a permetezőt (48. másodperc), majd később újra bekapcsolja (1 perc 06 másodperc).

Azonban ahogy erre egy fórumban felhívják a figyelmet, a videó azt mutatja, ahogy az AWACS pilótája a légi üzemanyag-feltöltés befejeztével elveszi a gázt, hogy lemaradhasson biztonságos távolságra a tanker géptől, majd újra teljesítményt növelve továbbmegy. Jól látszik, hogy a kondenzcsík eltűnése után az AWACS lemarad, lelassul, kicsit emiatt süllyed is. A hajtóművek alapgázra állásával a kiömlő levegő vízpáratartalma jelentősen leesik, ezért szűnik meg a kondenzcsík kialakulás. Arra is rámutatnak a videót elemzők, hogy ráadásul ez esetben nem is hosszan tartó (perzisztens) csík alakult ki, tehát már csak ezért se lehetne ez chemtrail, még a hívők – tévedésen alapuló – definíciója szerint sem.

A szerző egyébként azt írja, hogy ez egy „alacsony magasságú chemtrail-permetezés, valahol 6000 láb (2000 m) magasságban". Ez igen kétséges, a két gép ennél jóval magasabban repült.