A kondenzcsíkok melegítik a Földet

Már jó ideje feltételezték a kutatók, hogy a kondenzcsíkoknak szerepe lehet az időjárás, a klíma kialakulásában. A konkrét számítások azonban igen bizonytalanok.

Azt gondolhatnánk, hogy a kondenzcsíkok szerepe elenyésző lehet, akármilyen irányban is módosítják az éghajlatot. Azonban vannak műholdfényképes elemzések, amelyek szerint bizonyos esetekben akár egyetlen repülő kondenzcsíkja 7-17 óra alatt 12 ezer négyzetkilométeres vékony cirrus felhővé terülhet szét. A repülőforgalom rohamos mértékben nő, így bármilyen hatás jelentőssé válhat. Egy-egy kondenzcsíkban gazdag napon a kontinensek forgalmasabb régiói felett a megmaradó kondenzcsíkok kusza hálózata a Föld körül keringő műholdakról jól megfigyelhető.

Memgmaradó kondenzcsíkok sűrű hálózata az USA felett

A kondenzcsíkok szerepe a magas légköri, jégszemcsékből álló pehely (cirrus) felhőkhöz hasonlóan kettős. Egyrészt visszaverik a Nap fényének kis részét, másrészt elnyelik és a légkörbe szétsugározzák a Földről kifele haladó infravörös hősugárzás egy részét. Az előbbi folyamat hűti a Földet, az utóbbi melegíti. A kérdés, hogy melyik hatás az erősebb.

Az egyik elképzelés szerint a kondenzcsíkoknak a pehelyfelhőktől kissé eltérő szerkezete és eloszlása miatt a hűtő hatás lenne az erősebb. Az elmélet szerint az éjszaka folyamán a kisebb légiforgalom miatt jelentéktelen a hővisszatartó hatás. Másrészt amiatt, hogy a tartós kondenzcsíkok kisebb jégszemcsékből állnak mint a tipikus pehelyfelhők, e kondenzcsíkok albedója, fényvisszaverő képessége nagyobb, mint a valódi felhőké. Ezért több kívülről érkező napfényt vernének vissza, mint a felhők.

Az elmélet ellenőrzésére akkor nyílt lehetőség, amikor a 2001-es amerikai terrormerényletek után három napra gyakorlatilag megszűnt a légiforgalom az Egyesült Államok felett. Amerikai kutatók 2004-ben erről megjelent cikkükben azt írták le, hogy ezekben a napokban az éjszakai és nappali hőmérséklet különbség 1°C-szal nagyobb volt, ami szerintük a kondenzcsíkok általános hűtő hatásának elmaradásával lenne magyarázható. 

Az elméletek és a megfigyelések fejlődésével azonban egyre inkább kiderült, hogy a kondenzcsíkok sokkal inkább bruttó melegítő hatásúak. Egy 2011-es tanulmány szerint ráadásul a kondenzcsíkok tartóssága és szétterülése miatt e hatás nagyobb, mint amit eddig gondoltak. A szétterülő kondenzcsík felhők kilencszer nagyobb égbolt területet fednek le, mint a kiinduló csíkok. Ez alapján számolva a melegítő hatás már elérheti, sőt meg is haladhatja a repülőgépek által kibocsátott széndioxid és más égéstermékek üvegházhatását. Ezen aggodalmak miatt komoly kutatások folynak az irányban, hogy hogyan lehetne csökkenteni a kondenzcsíkok kialakulását. Elvileg alacsonyabban repülve ez elérhető, de ezzel a repülés hatékonysága romlana, ami többlet üzemanyag fogyasztást eredményezne. A hajtóműből távozó vízpára mennyiségét sem lehet jelentősen csökkenteni, hiszen az közvetlenül a szénhidrogén alapú üzemanyag elégésének végterméke.

A hosszan megmaradó (perzisztens) és szétterjedő kondenzcsíkok tehát valószínűleg rossz irányban befolyásolják az éghajlatot, melegítik a légkört. A chemtrail hívők egy része szerint a globális felmelegedés elmélete csak egy összeesküvés része, amit azért terjesztenek, hogy fedősztorit biztosítsanak a tudatmódosító szerek permetezéséhez. A fedősztori az lenne, hogy a felmelegedés miatt aeroszolokat kell juttatni a légkörbe, amelyek visszaverve a bejövő napsugárzás egy részét, hűtenék a Földet. Amint látjuk, a csíkok - amelyek normális kondenzcsíkok - nem hűtik, hanem éppen melegítik a Földet. Aeroszolokkal esetleg lehetne hűtő hatást elérni, de az nem úgy nézne ki, mint a most megfigyelhető csíkok. Erről a lehetőségről, a geoengineeringről egy másik cikkben írunk.


Források: