Természetes oka volt a furcsa nyíregyházi radarképnek

Március 17-én jelent meg egyes Kelet-Magyarországi weboldalakon, pl. a szon.hu-n egy hír, miszerint "valami szokatlan dolog történt Nyíregyháza felett". A cikkhez csatolt időjárási radarkép szerint Nyíregyháza környékén a csapadék koncentrikus köröket alkotott:

A cikk szerzője nem vette a fáradságot, hogy szakembert kérdezzen meg, ehelyett laikusok találgatásait idézi, miszerint ez a jelenség mesterséges lehet, az időjárás befolyásolásának eredménye, és összefüggésbe hozható lehet az ezt a célt szolgáló HAARP projekttel. Annyit azért megjegyez a cikk, hogy radarhiba is állhat a megfigyelés mögött.

A cikk megjelenése után az érdekes radarkép bejárta a közösségi oldalakat is, népszerű volt a chemtrail-hívők csoportjaiban, ahol egyébként is gyakran célozgatnak a chemtrailek és a HAARP, valamint az időjárás-befolyásolás összefüggéseire. (Teljesen alaptalanul egyébként, hiszen a HAARP egy ionoszféra-kutatásra használt antennarendszer, amely az időjárás befolyásolására nem alkalmas, ráadásul már lassan egy éve üzemen kívül van - de erről majd egy másik cikkben.)

A valódi magyarázatot az Országos Meteorológiai Szolgálat szakértője, Horváth Gyula adta meg az RTL Klub esti híradójában. A riporternek valamiért a téma kapcsán a chemtrailek is eszébe jutottak, ezekről néhány másodpercben Hraskó Gábor, a Szkeptikus Társaság elnöke nyilatkozott.

De térjünk vissza a radarképre! A koncentrikus körök felbukkanása nem jelenti azt, hogy az adott helyen tényleg kör alakban esik az eső - ezt csupán a radarképen látjuk. Talán sok laikus azt gondolja, hogy a kép valamilyen műholdas felvétel, s ennek alapján azt hiszi, hogy tényleg Nyíregyháza fölött történt valami furcsa dolog. Holott a helyzet sokkal egyszerűbb: a kép földi radarállomások mérései alapján készült, s a koncentrikus körök középpontjában éppen az egyik radar, nevezetesen az OMSZ radarhálózatának Nyíregyháza-Napkoron lévő állomása van.

Ebből már sejthetjük, hogy a magyarázat a radar sajátos működési módjában rejlik.

És valóban. Az időjárási radarok körbe-körbe pásztázzák a légkört, a földfelszínhez képest különböző, meghatározott szögekben, ahogyan az alábbi ábra mutatja:

Az ábra azokat a vízszintessel különböző szögeket bezáró irányokat mutatja, amelyekben egy tipikus időjárási radar pásztáz - jelen esetben ezek a szögek 0,5°, 1,5°, 2,4°, 3,4°, 4,3°, 6,2°, 10°, 14° és 19,5°. A pásztázás tehát ezekben a rögzített irányokban történik, minden körbeforgásnál egy kúppalástot pásztáz végig a radar. A különböző szögű pásztázások eredményeit azután gyakran egyesítik és egyetlen képet állítanak elő belőlük.

Azt is láthatjuk az ábrán, hogy a laposabb szögekben pásztázott sávok szorosan egymás mellett vannak, át is fedhetnek, azonban a meredekebb szögű sávok között üres tartományok maradnak, amelyeket tehát nem pásztáz a radar, nem kap belőlük képet. Ilyen kihagyott térrész van pl. a 19,5 és 14 fokos, a 14 és a 10 fokos, a 10 és a 6,2 fokos szögű kúppalást között, stb.

Persze ha a légkör alsó részét kitölti a csapadék, akkor ezek a kihagyott térrészek nem okoznak problémát. Időnként azonban előáll olyan időjárási helyzet, hogy a csapadék vízszintes rétegekben található meg a légkörben. Ennek egy példája, ha nagyobb magasságokban hó esik, a hőmérséklet azonban egy bizonyos magasságban eléri a 0 °C-ot, így a hó elkezd megolvadni és már esőként éri el a földfelszínt:

Ebben az esetben lesz egy olyan réteg a légkörben, ahol már olvadásnak indult hópelyhek lesznek. A hópelyhek kívülről kedzenek megolvadni, így egy vékony vízburok veszi körül őket. Ezek a radar számára nagy esőcseppeknek látszanak, a radarjelek erősen visszaverődnek róluk, míg a följebb lévő hóról és a lejjebb lévő kisebb esőcseppekről gyengébb visszaverődés érkezik. Ilyenkor különböző színű gyűrűkből álló radarképet kapunk, mint ez:

gyurusdoppler

Hasonló helyzet állhat elő akkor, ha a magasabban fekvő rétegekben eső esik, amelynek cseppjei azonban menet közben elpárolognak és nem érik el a földfelszínt. Ez történhetett Nyíregyházán: a kék gyűrűk gyenge esőt jeleznek egy vízszintes rétegben, amely azonban már nem érkezik meg a talajra.

Ha tehát a csapadék különböző halmazállapotú formái vízszintes rétegekben helyezkednek el, és ez párosul azzal a ténnyel, hogy a radar csak rögzített szögű kúppalástok mentén pásztáz, akkor jön létre az a helyzet, hogy a radarképen koncentrikus körök jelennek meg, ahogyan az alábbi, nem méretarányos ábra illusztrálja:

Ahogy látjuk, ebben az esetben a radarképen megjelenő külsőbb körök szélesebbek lesznek, mint a belsők - pontosan, ahogyan a nyíregyházi képen is látjuk.

Nyíregyháza fölött tehát nem történt semmi szokatlan. Nem esett körben az eső, nem alkottak köröket a felhők sem. Nem volt radarhiba vagy a radart zavaró külső körülmény sem. Csupán a csapadék rétegződött, és a különálló kúppalástokon pásztázó radar az erről visszaverődő jeleket "látta" úgy, ahogy azután a képen is megjelent.

Az időjárási radarok egyébként sokféle ok és körülmény miatt adhatnak a valóságnak nem megfelelő képet. Így ha egy radarképen valami furcsát látunk, mindig érdemes megvizsgálni, hogy okozhatta-e azt radarhiba, interferencia, külső zavaró körülmény, vagy más olyan tényező, ami miatt a kép nem a valóságot mutatja.

Források