A kondenzcsíkok órákig is megmaradhatnak

Sokan azt hiszik, hogy a kondenzcsíkok csak rövid ideig maradnak meg, percek alatt eloszlanak. Ezért ha hosszú ideig megmaradó csíkot látnak, akkor feltételezik, hogy az nem kondenzcsík. Ez tévedés! Elméletileg is jól magyarázható, hogy a kondenzcsíkok akár órákig megmaradhatnak és ezt a magasabb légköri repülések kezdete óta meg is figyelték.

Bár az alapvető fizika nem igazán bonyolult, valós esetben nem olyan könnyű megjósolni, hogy egy adott területen és magasságban várható-e kondenzcsíkok kialakulása, illetve hogy a kialakult kondenzcsík hosszabban megmarad-e. Mivel mindez katonai és meteorológiai szempontból is érdekes kérdés, ezért ilyen kondenzcsík előrejelző módszereket már 1953-ban kidolgozott egy Appleman nevű kutató. Egy elképzelt példán keresztül mutatjuk be az ilyen Appleman-diagram használatát.

Appleman diagram

Az ábra függőleges tengelyén a légnyomás, vízszintes tengelyén a léghőmérséklet van feltüntetve. A légnyomás a magasság növekedésével csökken, így a függőleges tengely magasságként is értelmezhető. A földfelszínen a légnyomás 1000 hPa körül van, az ábra csak 3-4000 méter magasság fölötti állapotot ábrázol. A szürke légnyomás tartomány jelzi azt a magasságot (8-12 000m), ahol a repülők haladnak.

Egy hipotetikus napon a légkör általános állapotát a Föld egy adott helyén jelzi a nagy fekete pettyes tört vonal. Ez mutatja a légnyomás (magasság) és léghőmérséklet általános összefüggését ezen a napon, azaz hogy tipikusan adott légnyomás (magasság) tartományban mekkora a hőmérséklet. Az ábra még feltüntet egy relatív páratartalom sereget is. Ha egy adott magasságban ismerjük a tényleges nyomás, hőmérsékleti és páratartalom viszonyokat, akkor az ábráról leolvashatjuk, hogy várható-e kondenzcsík kialakulása vagy sem.

Nézzünk egy példát! 310 hPa barometrikus magasságon repülve várhatóan -44 °C a levegő hőmérséklete (ez alulról a negyedik nagy fekete pöttynek felel meg). Ez után meg kell néznünk, hogy az aktuális helyi relatív páratartalomnak megfelelő referenciagörbétől (a görbeseregből) a pontunk jobbra vagy balra esik. Ha jobbra, akkor nem várható kondenzcsík képződés, ha balra, akkor várható. Esetünkben a pont véletlen éppen a 90%-os referencia görbére esik. Ha az aktuális páratartalom ennél nagyobb, akkor várható kondenzcsík képződés, ha kisebb, akkor nem. A piros görbe azt a légnyomáshoz tartozó maximális hőmérsékletet mutatja, ami alatt megmaradó (perzisztens) kondenzcsík képződik. Látható, hogy esetünkben ez a maximum hőmérséklet két fokkal alacsonyabb (-46 °C), mint a tényleges levegőhőmérséklet, ezért nem várható perzisztens kondenzcsík kialakulása. A kondenzcsík - ha egyáltalán kialakul, viszonylag hamar el fog tűnni (szublimál).

A NASA oktatási részlegében a természet megfigyelését oktató anyagok között diákoknak és hallgatóknak is készített anyagokat a kondenzcsíkok megfigyeléséről és előrejelzéséről. Az Appleman diagramok azonban nem igazán pontosak, erre az oktatási anyag is felhívja a figyelmet.

A NASA egy komplexebb előrejelző rendszert is felállított Észak-Amerikára. Mivel tudományos, meterológiai és klimatológiai szempontból elsősorban a hosszabb ideig megmaradó, perzisztens kondenzcsíkok az érdekesek, ők is erre koncentrálnak. Az előrejelző rendszer weboldalán többféle hajtómű hatékonyságra meg lehet tekinteni az előrejelzéseket - visszamenőlegesen 2002. április 18-tól. 

Az aktuális kondenzcsík képződési előrejelzés a NASA-tól

Az ábrákon a különböző légnyomású (azaz különböző magasságon levő) légrétegeket millibarban (mb) mérik és színkóddal jelölik. A karikák színe tehát a magasságot jelzi. Ott ahol van karika, azon a területen és magasságon várható perzisztens kondenzcsíkok kialakulása. Természetesen ez az előrejelzés általános érvényű, a kis helyi légköri változásokat nem veszi figyelembe. Felbontása vízszintesen 40km, "függőlegesen" 25 mb.


Források: