Ugyan nem túl gyakran, de előfordul, hogy bizonyos repülőgépek nem csak elégett hajtóműgázokat bocsátanak ki. Az ezekről a gépekről készített fotók – főleg környezetükből kiragadva, kivágva – könnyen megzavarhatják a laikus olvasót mindenféle találgatásokat elindítva. Mindazonáltal azért nem túl nehéz megtalálni a valós magyarázatot. Ezt alább mi is megtesszük azokkal a képekkel, amelyek leginkább közkézen forognak a chemtrail-hívő weboldalakon.
Az alábbi fénykép egy Boeing NC-135 Stratotanker üzemanyagtöltő csonkjának módosított szórófejét mutatja.
Ezzel nem mérgeket, hanem vizet spriccelnek, hogy a gép mögött haladó másik repülőgépen teszteljék a jegesedés folyamatát, mint ahogy ezt itt le is írják. Sőt a rendszer dokumentációja is megtalálható a neten. Nem tűnik igazán konspirációnak!
Az alábbi C-130 Hercules repülőgépről sem minket, hanem a moszkitókat permetezik az Egyesült Államok déli részén.
És egyáltalán nem titkos az akció. Az Észak-Dakotai Grand Forks Air Force Base katonai támaszpont rendszeresen beszámol a moszkítóirtásokról:
- Aerial mosquito spraying to be conducted on GFAFB (2013.06.04)
- Reserve C-130s battle North Dakota mosquitos (2013.06.10)
- Grand Forks AFB Wages War on Mosquitos with the Help of the 910th Airlift Wing (2013.06.10)
- Grand Forks to Conduct Additional Aerial Spraying of Mosquitoes (2013.06.27)
- Moszkító irtás képek a támaszpont oldalán
Még a légitámaszpont Twitter-oldalán is felhívják a figyelmet az irtásra. A helyi hírek innen-onnan az USA-ból a moszkítóirtásról:
További információ a támaszpontról elérhető például itt vagy itt.
Az alábbi szintén meggyanúsított repülőgép egy NASA kísérlet része. Az 1969-70-ben folyt kísérletek során a NASA erre a Jumbó (B747) repülőgépre hat füstgenerátort helyezett, hogy a repülés különböző fázisaiban vizsgálják a szárny körül keletkező légörvényeket. Ezeknek az örvényeknek elsőrendű szerepük van a felhajtó erő generálásában, de egyben katasztrófát okozhatnak, ha egy kisebb gép egy nagy után közvetlenül felszállva bekerül annak hosszú percekig láthatatlanul fennmaradó légörvényébe. A kísérletek alapján határozták meg azokat a ma is érvényben lévő szabályokat, hogy különböző kategóriájú (nagyságú) repülőgépeknek milyen követési időt kell betartaniuk a felszállási és leszállási eljárások során.
Szintén gyakoriak azok a képek, amelyek elég egyértelműen azt a folyamatot mutatják, amikor egy repülőgép vészhelyzeti leszállás előtt a levegőben kibocsátja a felesleges üzemanyagot. Erre akkor van szükség, ha a még az üzemanyagtartályokban levő kerozinmennyiséggel súly vagy robbanásveszély miatt nem szabad leszállni. Normál úton ilyen nem fordul elő, de ha hamar a felszállás után kényszerleszállást kell végrehajtani, akkor erre szükség lehet. Nem szerencsés dolog, hogy kerozint juttatnak a levegőbe, de konkrét veszélyt ez sem jelent, mivel nem alacsonyan végzik általában ezt a műveletet és a kerozin eloszlik a levegőben.
Sokkal látványosabbak a fentieknél azok a meggyanúsított repülőgépmonstrumok, amelyek egyébként speciális tűzoltó gépek, mint az eredetileg a Delta Air Lines által megépített, majd az Evergreen cég tulajdonába került alábbi Boeing 747 Supertanker repülőgép, amely 77 tonna víz kibocsátására képes. Hasonló gépe az oroszoknak is van, egy speciális Il-76-os.
(Az Evergreen cég 2014-ben csődöt jelentett, ma már nem létezik.)
Lásd még: