Nincs tele a levegő nehézfémekkel Arizonában

Részletek

Mi van a levegőben?

A levegő színtelen, szagtalan gáz, kb. 78%-a nitrogén, 21%-a oxigén, a többi pedig szén-dioxid, argon és egyéb gáz. Igaz ez? Nem egészen. A városokban sokat hallunk a levegőben lévő szálló porról, amely főleg az egészségre káros dízelkoromból tevődik össze. De nem csak abból. Nem is kell városba mennünk ahhoz, hogy port találjunk a levegőben: mindenhol, lakott területektől távol, természeti környezetben is poros a levegő - a szél felkavarja a talaj és a kőzetek porát, így a levegőben majdnem mindig van több-kevesebb talajpor.

Ebből következik, hogy ha a levegőből kiszűrjük a port, s ezt a port elemezzük, akkor többé-kevésbé olyan összetételt kapunk, ami az adott környék talajának összetételét tükrözi. (Természetesn városokban a talajpor mellett a közlekedésből és a fűtésből származó korom és egyéb ipari szennyezőanyag is jelentős mennyiségben jelen lesz.)

Mérgező arizonai levegő?

Valami ilyesmit csinált az "Arizona Skywatch" nevű, chemtrail-hívőkből álló szervezet. Rendszeresen mérik a különböző elemek - fémek - mennyiségét az arizonai Phoenix város levegőjében. Ennek kapcsán pedig riasztó eredményekről, a "határértékeket" sok ezerszeresen meghaladó értékekről számolnak be. Egy példa:

Az ábrán az alumínium, a bárium, a vas és a cink mért mennyiségét tüntették fel oszlopokként, mindegyik adathoz megadva második oszlopként a "toxic limit"-et, vagyis a mérgező szintet. Ha erre az ábrára ránézünk, elszörnyedhetünk. A levegőben a mérgező szintnek majdnem húszezerszerese van alumíniumból? Hogyan lehetséges, hogy még életben vagyunk egyáltalán?

Mennyiség - de mihez képest?

A magyarázat pofonegyszerű. Két hibát követtek el az ábra készítői. Az első hiba kevésbé súlyos: a "mérgező" szintek valójában nem levegőre, hanem ivóvízre vonatkoznak. Levegőre is lehet valamiféle foglalkozás-egészségügyi határértékeket találni, azok valamivel magasabbak, de nincs jelentős különbség. A második hiba viszont sokkal súlyosabb: valójában nem a levegőben mérték az egyes anyagok mennyiségét, hanem a levegőből kiszűrt porban.

Világítsuk meg ezt egy egyszerű példával. Saját leírásuk szerint az Arizona Skywatch tagjai a mérést úgy végezték, hogy egy HEPA szűrővel ellátott porszívóval egy ideig szívták a levegőt, majd a szűrőből kinyert port elemeztették. Tegyük fel, hogy egy órán át működtették a porszívót, s 1 gramm port nyertek ki. (Sajnos az ábrakészítők nem közölték, mennyi ideig porszívóztak, így ez egy becslés.) Az ábra szerint ebben a porban 39 000 milliomodrész, vagyis 0,039 gramm alumínium található. De mennyi van a levegőben? Ha a porszívó percenként 80 liter levegőt szív, akkor - mivel 1000 liter levegő tömege kb. 1,2 kg - egy óra alatt kb. 6 kg levegőt szűrtek át vele. A 0,039 g alumínium tehát 6 kg = 6000 g levegőből lett kiszűrve: a levegőben tehát 0,039/6000=0,0000065 rész, vagyis 6,5 milliomodrész alumínium található. Bár nem tudjuk, hogy ez milyen formában, milyen vegyületben van jelen (az elemzési módszer atomokra bontja a vegyületeket), feltehetően nagy része valamilyen alumínium-oxid. A levegő alumíniumtartalmára vonatkozó foglalkozás-egészségügyi határérték 15 mg/m3, vagyis kb. 12,5 milliomodrész (bár ez elemi alumíniumra vonatkozik). (Az ábrán jelölt 2 milliomodrész nem levegőre, hanem ivóvízre vonatkozik.) Eszerint a levegő alumíniumtartalma még bőven ez a határérték alatt van.

Az ábrán az alumíniumra feltüntett 39 000-es érték tehát nem a levegőre, hanem az abból kiszűrt porra vonatkozó érték. Sok ez vagy kevés? Ez 3,9%. Azonban tudvalevő, hogy az alumínium a földkéreg harmadik leggyakoribb eleme az oxigén és a szilícium után, és a leggyakoribb fém: a földkéreg mintegy 7-8%-a alumínium. A porban mért 3,9% tehát inkább alacsony, mint magas.

Ugyanez vonatkozik az ábrán szereplő többi fémre is: az ábra készítői elfelejtették az adatokat elosztani a megszűrt levegő tömegével, tehát a számok nem a levegőre, hanem az abból kiszűrt porra vonatkoznak. S mivel ez a por döntő mértékben talajból és városi légszennyezésből származik, összetételében semmi meglepő nincs, az értékek pedig messze alatta maradnak akármilyen határértéknek.

A Contrailscience.com portál fel is hívta az Arizona Skywatch csoport figyelmét a teljesen hibás mérési, ill. számítási módszerre - sajnos azonban a csoport a füle botját sem mozgatta, s azóta is folytatja az elihibázott mérések közlését. Az adatokban pedig továbbra sincs semmi rendkívüli és semmi aggasztó; végképp nem lehet belőle semmiféle "permetezésre" következtetni.

A légszennyezés és az egészség

Valójában a levegő minőségét számos állami és civil szervezet figyeli, méri folyamatosan. Jelentéseikből semmi új, rendkívüli, esetleges szennyezőanyag-permetezésre utaló jel nem azonosítható.

Ugyanakkor az ipari és közlekedési eredetű, városi légszennyezés káros egészségügyi hatásai sajnos nagyon is nyilvánvalóak. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint a világon évente 2,4 millió ember hal meg a légszennyezés következtében. Ez - ellentétben a csupán az összeesküvéselmélet-hívők képzeletében létező chemtrailekkel - valós probléma.

Források