Nem az első, de nem is az utolsó eset, hogy egy első látásra meglepőnek tűnő képet köröztetnek a chemtrail-hívők közösségi felületein, méghozzá szokás szerint minden magyarázat vagy kommentár nélkül, nyilvánvalóan a megdöbbentés és az indulatok kiváltása céljából. Íme a kép:

sosvizpermet

Aligha tagadhatjuk, hogy itt bizony tényleg permeteznek valamit! Ezt alátámasztandó, még egy képet bemutatnak, melyen azt látjuk, hogy éppen betolnak 4 jókora tartályt egy repülőgépbe:

4tartaly

A chemtrail-hívők közösségében többen nagyon megbotránkoztak, s elátkozták a képen látható embereket, akik szerintük emberiség elleni bűntettet követnek el.

Átkozódás helyett azonban érdemes inkább utánajárni, mit is láthatunk a képeken. A Google képkeresője ezúttal is segítségünkre van, pár perc alatt megtaláljuk a képek forrását és a hozzájuk kapcsolódó cikkeket, amelyekből - ahogy az már lenni szokott - kiderül, hogy nemhogy nem gaztettekről, hanem éppenséggel felettébb emberbaráti és áldásos tevékenységről van szó.

Az első kép forrása ugyanis a The Star című, angol nyelvű, malajziai napilap 2014. április 2-i számában megjelent cikk, melyben arról tájékoztatják az olvasókat, hogy a Meteorológiai Hivatal közleménye szerint nemsokára folytatják a felhőmagvasítást a Klang-völgyben, hogy csillapíthassák az országban tomboló aszályt.

Malajziát ugyanis február óta rettenetes aszály sújtja. Eső csak elvétve esett, a folyók vízszintje olyan alacsonyra süllyedt, hogy az ivóvízellátás biztosításához szükséges duzzasztógátak gyakorlatilag működésképtelenek, ezért komoly vízkorlátozásokat kellett bevezetni. Ráadásul tombol a hőség, néha még az 50 fokot is megközelítő hőmérsékletekkel, amit még tetéznek a fellobbanó erdő- és bozóttüzek is. A szárazság miatt a városokat porfelhő borítja, melybe még az erdőtüzekből származó füst is belekeveredik. A lakosság tehát fuldoklik a hőségben és a szmogban, miközben víz is alig van. Érthető tehát, hogy egyre többen követelik az ország meteorológiai hatóságától, hogy tegyen valamit, azaz indítsa be az ilyenkor egyébként már jó pár éve rutinszerűen alkalmazott felhőmagvasítási - ha úgy tetszik, "esőcsináló" - műveleteket.

Valóban: bár Malajzia trópusi ország, nem ritkák az aszályos időszakok, és ilyenkor már legalább egy évtizede alkalmazzák a felhőmagvasítást. Idén egy másik malajziai napilap, a New Straits Times március 3-i száma jelezte, hogy aznap felhőmagvasításra lehet számítani - és innen származik a fentebb látható második kép (Aizuddin Saad fotója), amelyen a négy tartályt tolják be a repülőgépbe.

A felhőmagvasítással egy másik cikkünk részletesebben foglalkozik. Röviden: ennek célja az, hogy a meglévő felhőkből elindítsa a csapadék képződését, ill. esetenként a jégeső megelőzése. A megvalósításnak sokféle módja van; a legismertebb az ezüst-jodid szétszórása, Malajziában azonban nem ezt alkalmazzák. Az ezüst-jodid ugyanis jégmagvakat hoz létre, és csak az ún. hideg felhőkben alkalmazható. A malajziai hőségben azonban az alacsonyabban lévő, ún. meleg felhőket célozzák meg, melyekben a cél nem a jégszemcsék létrehozása, hanem a folyékony csapadék (eső) megindítása. Azt, hogy ezt hogyan is csinálják Malajziában, a The Star c. napilap március 5-i cikke mutatta be az olvasóknak az alábbi szemléletes infografika formájában (a rajzot Izudin Ismail készítette):

howcouldseeding0503

A grafika és a kapcsolódó cikkek szerint a gátak és vízgyűjtő területek fölött megjelenő esőfelhőket célozzák meg, s ezek aljába sós vizet permeteznek, melyből sókristályok válnak ki, s elősegítik a különböző méretű vízcseppecskék létrejöttét, melyek azután eltérő sebességgel mozognak, találkozáskor egyesülnek, így létrejöhetnek olyan, nagyobb méretű vízcseppek, amelyek esőt eredményeznek. Az esőt a magvasítás után 15-20 perccel várják.

Az alkalmazott vegyszer tehát egyszerű sós víz: 150 kg konyhasót kevernek el 1000 liter vízben, melyet 4 db 250 literes tartályban helyeznek el a maláj légierő C130-as katonai repülőgépében. A maláj meteorológiai hivatal honlapján még egy videót is meg lehet nézni a műveletről: ezen látható az eljárás a só bekeverésétől kezdve a tartályok gépbe emelésén át a felhőkbe permetezésig.

Szerencsére április második felére már enyhült a hőség, és megérkezett az eső is Malajziába. Egy azonban biztos: a malájok bizonyosan nem gazembereknek, hanem jótevőiknek tartják a fenti képen látható, permetezést végző katonákat.

A kép egyébként újabb bizonyítéka annak, hogy bizonyos körök szándékosan tévesztik meg, hergelik a chemtrail-hívőket. Ugyanis aki először leszedte a maláj napilap weboldaláról a permetezést ábrázoló képet, még bizonyosan elolvasta a hozzá tartozó cikket, és tudta, hogy az aszály miatti felhőmagvasításról van szó. Mégis kommentár és forrásmegadás nélkül dobta be a képet a chemtrailekkel foglalkozó csoportokba, nyilvánvalóan hangulatkeltési céllal - majd feltehetően röhögött a markába.

Megjegyzendő, hogy a felhők aljába permetezett sóoldat egyébként távolról sem emlékeztet a chemtrail-hívők által általában chemtrailnek vélt, tartós kondenzcsíkokra. A permetcsík ugyanis vékony és pillanatok alatt láthatatlanná válik - amellett a tartályok pár perc alatt ki is fogynak.

Források és linkek: