A repülőgépek útvonalaikat meghatározott pontok (úgynevezett intersection-ök) érintésével tervezik. A főbb pontok között olyan utak vannak, amelyeket gyakran használnak a gépek, de a légiirányítás sokszor rövidítést ad a pilótáknak, akik így egymástól távolabbi pontok közvetlen megcélzásával letérhetnek az előre tervezett útról. Az azonos vonalon haladókat 300 méter (100 láb) magassági elkülönítéssel irányítják. Mindezek miatt tehát a kondenzcsíkok kusza hálózatot alkothatnak az égen, de néha megleően szabályosnak tűnő "rácsozott" minta is kialakulhat.
A következő kép azt sugallja, hogy repülőgépek módszeresen bejárják ("bekockázzák") az égboltot, mint amikor egy szántó kombájn bejárja a mezőt.
Azonban ha valaki jól megfigyeli, hogy ténylegesen hogy alakul ki ez a mintázat, akkor rádöbben, hogy valójában - ez esetben - két egymást metsző úton haladnak egymás után a gépek. A szél azonban odébb fújja a kondenzcsíkokat, így úgy tűnik, mintha a következő gépek kissé odébb haladnának el. A képen egyébként még néhány régebbi, szétterült csík is látszik más útvonalon haladó repülőgépektől. Hogy könnyebben el tudjuk kpzelni mi is történik, megmutatjuk a Contrail Science oldalról származó kondenzcsík szimulátort. A programban beállíthatjuk a repülők sebességét, a szélsebességet és a szélirányt és így előállíthatjuk a saját égi "kockásfüzetünket", amely meglepően hasonlít a fentebbi képhez. Ha alul balra a pipát kivesszük az "intersection" (légi útvonalpont) négyzetből, akkor egy másfajta szimulációt kapunk. Egy kötött úgynevezett várakozó pályán (holding) keringő repülőgép kondenzcsíkját ábrázolja a szél függvényében. A program háttérképe egyébként pont egy ilyen kondenzcsík spirálfelhő műholdas képét mutatja, és ezt a szimulátor az alapbeállításokkal szépen reprodukálja is.
Ettől a jelenségtől függetlenül is komoly hálózatot figyelhetünk meg az égen. A légi útvonalak egy szabásmintához hasonló képet alkotnak Magyarország egén.
Csalóka annak a megbecslése is, hogy vajon milyen messze is látunk egy kondenzcsíkot. Melegfront esetén, amikor könnyebben kialakulnak a tartós (perzisztens) kondenzcsíkok, könnyen hiheti az ember, hogy hihetetlen sűrűségben haladnak a repülési útvonalak. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy viszonylag kis körzetben látjuk az égboltot és rajta a csíkokat. Azonban kis geometriai számítással, vagy a FlightRadar24 program segítségével közvetlen megfigyeléssel beláthatjuk, hogy tiszta időben akár a horizont felett 5 fokkal is láthatunk csíkokat, ez pedig 110 km-es távolságnak felel meg. Az alábbi térképen Budapest köré 50 és 100 km-es sugarú köröket rajzoltunk, hogy jobban érzékeljük hogy mekkora területről észleljük a repülőgépeket. Valójában egy 38 ezer négyzetkilométeres égbolt területet átlátunk, ez hazánk területének több mint egy harmada!
Források:
- Milyen messze van az a kondenzcsík? - Contrail Science (2012.11.05.)
- Kondenzcsík szimulátor - Contrail Science (2012.01.19.)